PRojekt (x)

A NeoNoir blogja a pr-ügynökségi munkáról, nemcsak szakembereknek. http://www.neonoir.hu

Nem lesz szükség újságíróra?

15 feb 2013
virag.NeoNoir

fahrenheit_451_truffaut9.pngA Helyi Téma Magyarország legnagyobb példányszámban terjesztett (MATESZ adat) és Budapest legolvasottabb (Millward Brown sajtóolvasottság-mérés) lapja, ezért úgy gondoltuk, ha valaki, akkor egy ekkora lap biztosan tudna olyan szakmai tanácsot adni, amely a pr-ügynökségek számára is fontos lehet. A postán keresztül terjesztett, ingyenes Helyi Témából hetente 25 mutációt készítenek, amelyeket összesen 650-700 ezer példányszámban juttatnak el a budapesti olvasókhoz. Gál Gyula főszerkesztővel beszélgettünk a lapról, a nyomtatott sajtó jövőjéről, és a szerkesztőségi-ügynökségi együttműködésekről.

A közéleti lapnál, méreteiből adódóan, hetente négy napon van lapzárta, a tartalom előállításában körülbelül harmincan vesznek részt. A méretek ellenére azonban hagyományosnak mondható a szerkesztőség működése: tervezés, feladatkiosztás, anyagok elkészítése, szerkesztés, tördelés és irány a nyomda. Az egyetlen magánszemély, Vitézy Tamás tulajdonában álló Théma Lapkiadó Kft. egy fizetős lapot is megjelentet minden héten Heti Téma címmel, amely a közéleti hírekkel szemben inkább a bulvárra helyezi a hangsúlyt, megtartva ugyanakkor az ingyenes lapban is megszokott polgári hangvételt. Mindkét sajtóorgánumban elsősorban saját hírekkel dolgoznak, és igyekeznek olyan egyedi tartalmat kínálni, amely egy igen széles célcsoport, köztük szakmunkások és egyetemi oktatók számára is érdekes témákat vonultat fel.

Gál Gyula főszerkesztő elmondta, hogy tapasztalatban és csapatmunkában nincs hiány, hiszen a főszerkesztő-helyettesek és a vezető szerkesztők is az elmúlt 10 évben rendszeresen együtt dolgoztak különböző lapoknál: az ő nevükhöz köthető például a Napi Ász is, amelyet egy konyhaasztalnál alapítottak az egyik kolléga lakásában, majd végül egy görög befektető látott benne fantáziát. Az újságíró kollégák kinevelése azonban folyamatos munka, mert ezen a területen elég nagy a fluktuáció.

„Bár, ha a jelenlegi irányban halad tovább a szakma, hamarosan nem lesz szükség újságíróra” – jegyezte meg Gál Gyula rámutatva, hogy a nyomtatott sajtó helyzete, és általában véve az újságírás minősége is egyre gyorsuló ütemben romlik. „Az online sajtó működése egyszerűbb és költséghatékonyabb is. Sok íráskényszeres ember ír blogokat, és ezekből egy-két szerkesztő segítségével könnyen össze lehet válogatni különböző érdekes tartalmakat, így tényleg nem lesz majd szükség a jövőben hagyományos értelemben vett újságíróra, ahogy korrektorokra sem.  A korrektor, mint szakma már most teljesen kihalófélben van - vannak nyomtatott sajtóorgánumok, ahol már egy sincsen belőlük, és online szinte egyáltalán nem alkalmazzák őket.”

Az olvasó először a képet nézi meg, majd a címet és a képaláírást, és ha mindez felkeltette az érdeklődését, akkor elolvassa a cikket is, de csak ha nem túl hosszú. Egy nem hivatalos felmérés szerint az átlag magyar olvasó 1100 karaktert hajlandó elolvasni, és ami ennél hosszabb, az már a terjedelme alapján elriasztja. A képek tehát mindent visznek. Ray Bradbury klasszikus mesterművében, a 451 Fahrenheit disztópiájában a Rendszer károsnak ítéli meg a könyveket és az olvasást, ezért az emberek csak írott szöveg nélküli képújságokból „tájékozódhatnak”. Bár a riasztó víziót felvázoló könyv egy fantáziamű, még az sem elképzelhetetlen, hogy a következő generációk önként mondanak majd le az olvasás élményéről…

Az Fn24 Gyarmathy Éva pszichológussal készített tavalyi interjújában a szakember hosszan ismerteti nézeteit a „digitális bennszülöttekről”, vagyis arról a generációról, amely már beleszületett a digitális világba, ám a pszichológus szerint a Facebook-nemzedék nem fog elbutulni, ha a mai gyermekek megváltozott gondolkodásmódját a felnőtt társadalom és a pedagógia is megtanulja kezelni: „A gyerekek agya hozzászokik, hogy vizuálisan rettentő sok információt dolgozzon fel. Ugyanakkor ma már az óvodában sem egyszerű egy hosszabb mesét elmondani nekik, mert unják, szükségük van a képekre. (…) Az írásbeliség kialakulása előtt az emberiségnek holisztikus, átlátó, képszerű élményeket használni képes gondolkodása volt, amit elnyomott az elemző gondolkodás. Most az elemző gondolkodás szorul háttérbe és jön (újra) az egészleges, az élményeket elsősorban vizuálisan megragadó gondolkodás."

A helyzet ismeretében már nem csak a jövő, hanem a jelen újságíróinak is ennek megfelelően kell a hírekkel operálniuk.. Még senki sem talált ki olyan módszert, amelynek segítségével hibátlanul meghatározható lenne, hogy pontosan mi is érdekli az embereket, ezért a Helyi Téma jól összeszokott csapata a tapasztalataira hagyatkozik, és mivel több mint 10 éve együtt dolgoznak, ezért fél szavakból is értik egymást.

A pr-esek nagytöbbségbe viszont nem könnyíti meg a szerkesztők munkáját, és ezzel értelemszerűen az ügynökségük munkáját is nehezítik. Ki ne szeretné ügyfele termékeit, vagy szolgáltatásait Magyarország legnagyobb példányszámban terjesztett és egyik legkedveltebb lapjában megjelentetni? Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen módon próbálják elérni. Attól, hogy egy pr-es úgy véli, hogy a sajtóközleménye mindennél előbbre való, a szerkesztők ezt nem meglepő módon másként gondolják, mert más szempontok alapján válogatnak a hírek között. Nekik az olvasót kell kiszolgálniuk, nem pedig az ügyfelet.

„Csak én személy szerint körülbelül 100 olyan levelet kapok naponta ügynökségektől, sajtósoktól, amelyek az esetek többségében mindenféle előzetes bemutatkozást nélkülöznek, és azzal kezdik, hogy ezt meg azt jelentessük meg. Persze vannak ezek között is kulturált hangvételű emailek, de sokan még a minimális tisztelet megadására sem veszik a fáradságot. Érthetetlen számomra, hogy ezek után miért számítanak pozitív visszajelzésre” – mondta Gál Gyula.

A sajtóanyagokat a központi, erre a célra készített email címre kell küldeni, és nem tanácsos a telefonon zaklatni a főszerkesztőt, és a vezető szerkesztőket, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy biztosan részt vesz-e valaki a laptól egy adott sajtótájékoztatón. A szerkesztők mindezek ellenére minden kérdésre válaszolnak és a megkeresési stílus hangvételétől függetlenül is leközölnek egy hírt abban az esetben, ha annak helye van a lapban. A pr-esek által elkövetett másik hiba állítólag, hogy az email tárgyában/ leadjében nem emelik ki a lényeget, és a sajtóközleményeik nem úgy vannak becsomagolva, hogy az a lapban hírként eladható legyen. A fontos információt barokkos körmondatokból kell kihámozni, vagy rosszabb esetben egy csatolmányból kell kibogarászni. Az email tárgyát és az első pár sort tehát úgy tanácsos megírni, hogy ha az újságíró ránéz rögtön tudja, miről van szó. Számos recept van arra, hogy mitől lesz eladható egy téma, de mindig is az „arc” viszi a pálmát. Ez persze nem azt jelenti, hogy celebek nélkül vége a világnak, de a többség szívéhez csakis az ismert emberek vonzerején keresztül vezet az út.

„Sokan azt hiszik, hogy a kereskedelmi csatornák arcai azért kerülnek az újságba, mert a televíziók fizetnek érte, pedig mi ezért egy forintot nem kapunk és ez néhány kivételtől eltekintve a teljes print és online piacra igaz. A kereskedelmi televíziók elkezdenek sztárolni valakit, aki felkelti az emberek érdeklődését, az újságok pedig kielégítik az olvasók igényeit. Gyakorlatilag önmagát generálja a piac” – mondta Gál Gyula. „Az átélt katarzis szempontjából azonban egy hegedűvirtuóz fellépése és egy tehetségkutatót nyert előadó koncertje között nincsen különbség, csupán az ízlésünk lehet eltérők. Mi pedig a híreinkkel a lehető legtöbb embert próbáljuk kiszolgálni.”

HT_0002.jpg

Köszönjük Gyulának az interjút a Helyi Téma stábjának a szíves fogadtatást, Nektek pedig, hogy elolvastátok. Nézzétek meg régebbi bejegyzéseinket is. A NeoNoir pr-ügynökséget megtaláljátok a Facebookon, ahol nemzetközi érdekességeket is megosztunk a Public Relations világából.

Olvassátok el, Galambos Márton, Haász János és Kende-Hofherr Krisztina témába vágó gondolatait is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aziksz.blog.hu/api/trackback/id/tr35082039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása