PRojekt (x)

Manapság egyetlen pr-kampány sem teljes bloggerkapcsolatok nélkül. Szinte minden területen találunk véleményvezéreket, sőt néhány blogot nemcsak többen olvasnak, mint egyes sajtótermékeket, de olvasótáboruk aktívabb és elkötelezettebb is, mint klasszikus média esetében.

A pr-esek számára viszont ez még mindig egy ismeretlen terület. Nézzük, milyen lépéseket kellene megtennünk, hogy a bloggerekkel (vagy akár Facebook-oldalak adminjaival) gyümölcsözőbben együtt tudjunk működni.

A bloggereket hibás és teljesen felesleges is úgy kezelni mintha újságírók volnának – mert nem azok! Őket nem fizeti senki, azért írnak, mert elkötelezettek azzal a területtel kapcsolatban amiről blogjuk szól, számukra az olvasók lojalitásának megtartása a legfontosabb, és ehhez egyáltalán nem szükséges pártatlannak vagy politikailag korrektnek maradniuk. Így körültekintőnek kell lennünk, ha bloggerekkel szeretnénk népszerűsíttetni ügyfelünket.

Tartsuk észben a következőket:

1. Nem árt, ha tudjuk, kinek írunk – szólítsuk a nevén, kerüljük a „Kedves Blogger” és hasonló megszólításokat

2. Fontos, hogy releváns legyen a blog, legyen valódi mondanivalónk. Ez pont olyan fontos, mint egy jó sajtólista.

3. Olvassuk a blogját (legalább néhány napig) – reflektáljunk néhány posztjára

4. Kommenteljünk a blogposztok alatt, hogy már a megkeresésünk előtt lássa, kik is vagyunk és, hogy nem vagyunk teljességgel tudatlanok a témában

5. Tegyük egyértelművé, hogy ingyenes megjelenést szeretnénk, vagy hajlandóak lennénk-e kompenzálni is fáradozását (ő munkaidőn kívül, önszorgalomból segít nekünk)

6. Térjünk ki arra, hogy miért is lenne érdekes egy márkázott poszt az olvasóinak, miért tartjuk hírünket relevánsnak az ő blogja számára

7. Ne próbáljuk korlátozni írói szabadságában – nem biztos, hogy a mi ízlésünk szerint fogalmaz, sőt az sem, hogy pozitív bejegyzés születik majd az együttműködés végén

8. Adjunk exkluzív lehetőséget, ne a sajtóközleményt próbáljuk lenyomni a torkán

9. Kezeljük a bloggert ugyanolyan tisztelettel, mint egy újságírót

10. Ha egy konkurens (ugyanazt a témát felölelő hasonló színvonalú és olvasottságú) blogon hirdetünk, ne várjuk el az ingyen tartalmat/ pozitív posztot

11. Ne az utolsó pillanatban jusson eszünkbe, hogy bloggerek felé is kommunikálnánk – nekik is időre van szükségük egy-egy bejegyzés megírásához (csak a kopipészt megy gyorsan – arra viszont bloggereknél ne számítsunk)

12. Törekedj személyes kapcsolatra (pl: ha terméket küldenél tesztelésre, legalább az első alkalommal te vidd ki, és ne egy futár! Igyatok egy kávét együtt, stb.)

13. Ha lehetséges promótáld őket te is, ügynökséged vagy ügyfeled csatornáin (persze csak ha a kliens is beleegyezik ebbe)

B.L. Ochman még ezen kérdések megválaszolását is javasolja pr-esek számára, mielőtt megkeresnek egy bloggert/ újságírót, például:

1. A blogger/ újságíró akit megkeresnél írt már a témádról?
2. Meg tudod fogalmazni a leveledet rövidebben, a címet pedig érdekesebben?
3. Tényleg hírértéked van, vagy inkább csak „marketing bullshit”?
4. A sztorid elég érdekes ahhoz, hogy az olvasók megosszák, kommentálják vagy ajánlják majd?
5. Megnézted, hogy a blogger foglalkozik-e az ügyfeleddel általában?
6. Megnézted, a legfontosabb versenytárs sajtóközleménye milyen módon jelent meg a vonatkozó blogon?
7. Megnézted, hogy milyen blogposztok születtek már a témádban - máshol?
8. A blogger hajlandó márkázott tartalmakat pozitívan megjelentetni?
9. Tudsz a bloggerről valamit, amivel személyesebbé teheted a leveledet (szereti-e a kutyákat)?
10. Elég háttérinformációt és képet biztosítottál a bejegyzés elkészítéséhez?

Tehát fontos, hogy releváns bloggerek szerzőinek küldjünk személyre szabott „pitcheket” – és még ez sem garantálja a poszt megjelenését; annak pozitív tónusát pedig pláne nem. Viszont nincs más út; ha a véleményvezéreket kihagyjuk a kommunikációból az előbb utóbb vissza fog ütni. Fájón.