I don't care if Monday's blue / Tuesday's gray and Wednesday too / Thursday I don't care about you / It's Friday, I'm in love – Cure
Nem tudom, feltűnt-e, hogy negatív hírek, megszorítások főleg pénteken látnak napvilágot. Ez a trend hosszú évek óta megfigyelhető mind Magyarországon, mind a világ más pontjain.
Legutóbb a CIA vezér Petraeus lemondása érkezett egy pénteki napon, de említhetnénk hazai vonatkozású híreket is (legutóbb a 400 milliárdos megszorítás bejelentését) - habár ez a trükk nemcsak a politika sajátja. Még láttam olyan kríziskommunikációs tervet, ami kifejezetten a pénteki napot javasolta a negatív hírek kommunikálására; és úgy tűnik, sokan még mindig ezt az old school nézetet követik.
Rövidtávon persze logikusnak tűnik, hogy a munkahét utolsó napján (sőt lehetőleg annak délutánján) adjuk ki a rossz híreket, hiszen az újságírók közül sokan pénteken már vagy nem dolgoznak, vagy a hétvégére koncentrálnak, esetleg lapzártájuk van, vagy az egész heti elmaradásaikat pótolják. Ez pedig remek lehetőséget biztosít a hírek eltemetésére is! Hasonló a helyzet az olvasókkal is; talán mi is könnyebben elsiklunk hírek felett, ha már a jól megérdemelt pihenésről álmodozunk munkaidőben is (nem véletlenül a péntek a leglazább nap a cégeknél is). És hétfőre úgyis elfelejtjük az egészet…
Hosszútávon azonban visszaüt, ha kihasználjuk a péntek hatalmát. Az újságírókat, befektetőket talán átverhetjük ezzel két napra, de nem tovább. Sőt időt is nyerünk magunknak, mert kisebb lesz a turbulencia, mintha 5 teljes napon keresztül foglalkoztatta volna a problémánk a médiát; de a befektetőket hétfőn is érdekelni fogja a téma; az újságírókkal pedig néhány ilyen után megromolhat az addig jól (vagy legalább valahogy) működő kapcsolat. Senki sem szereti ugyanis, ha hülyének nézik!
Minden (krízis-) kommunikációs tevékenységnél alapvető, hogy lehetőséget kell adni a sajtó munkatársainak, hogy rendesen elvégezhessék munkájukat. Így gyakran előfordul, hogy kérdeznek (úristen!), pontosítást vagy nyilatkozatot kérnek; esetleg további adatot. Ha ezt nem adjuk meg nekik, akkor csakis magunk, illetve ügyfelünk alatt vágjuk a fát. Ha nem segítjük az újságírók munkáját, ők vajon miért segítenének majd nekünk?! Mindenki jobban szeretné pozitív (már-már reklámszagú) híreit bejuttatni a médiába; de ez úgy biztosan nem fog sikerülni, ha csak elvárjuk a sajtó támogatását, de nem adunk semmit cserébe. Ezért javaslom, mindenki tartsa be (és ezt javasolja ügyfeleinek is) a „no-bad-news-on-Friday” irányelvet. Természetesen abban az esetben, ha a kommunikálandó eset nem pénteken történik – a gyors és pontos tájékoztatás a legfontosabb.
A rossz hír persze sose jó, de van néhány alapvetés, amit ha szem előtt tartunk, kihozhatjuk a legtöbbet a legrosszabb helyzetből is.
